Most pár olyan játékossal fogunk megismerkedni, akik nagyon mélyről jöttek fel és talán ők sem gondolták soha, hogy valaha is profi szinten fogják majd űzni ezt a sportágat.
Jamie Vardy
A Leicester gólvadásza az egyik élő példája annak, hogy nemcsak a nagy akadémiákról lehet eljutni a Premier League világáig, vagy az angol válogatottig. Vardy Sheffield városában született és ott is nőtt fel, ezért egyértelmű volt hogy vagy a Wednesday vagy a másik Sheffieldi csapat, a United akadémiáján jelentkezik majd. Ő (valószínűleg valamelyik családtagja javastalára) a Wednesdey-t választotta, ahol el is töltött néhány évet tiniként, de 15 évesen létszám felettivé vált. Úgy látták hogy túl vékony és körülményes játékos, sose lesz belőle még egy jó második vagy harmadik ligás focista sem. Így került Vardy a Stocksbridge Park Steels csapatához, először az utánpótlás csapathoz. Ez egy Sheffield külvásorában található apró városocska, amely csapata folyamatosan a 8.-9. osztály között ingázott. Itt nem úgy folytatódott a történet ahogy szokott és egyből bedobták a mélyvízbe a tehetséges fiatalt. Egészen 20 éves koráig kellett arra várni hogy felvigyék a nagyokhoz 2007-ben. Ekkor írta alá első szerződését, amivel heti keresete 30 font volt (ez átszámítva 12 ezer forintnak felel meg), állandó helye azonban csak a második szezonban, 21 évesen lett. Ám ekkor (Vardy góljainak is köszönhetően) a Stocksbridge Park Steels elérte története legszebb eredményét, feljutott a 7. ligába! Vardy itt is szépen termelte a gólokat és több Football League csapat is felfigyelt rá (Crewe Alexandra, Rotherham United) és meg is hívták próbajátékra, de mindkét helyen elküldték, mondván túl ügyetlen és nyeszlett a fiú a harmadosztályho. Vardy ekkor sem csüggedt, csak termelte tovább szépen a gólokat (3 év alatt 107 fellépésen 66 gólt ért el a csapat színeiben), de mivel a feljutás nem jött össze a 6. osztályba, ezért úgy döntött hogy lépnie kell, de nem fog fejest ugrani így csak ligán belül váltott. A szintén hetedik ligás Halifax Town csapatához igazolt, amelynek viszont sokkal nagyobb esélye volt feljutnia a 6. vonalba mint az előző csapatának. A Halifax Town csapatában 41 mérkőzésen 29 találatig jutott, hozzásegítve a csapatot az első hely megszerzéséhez. Ne feledjük el, 87-es születésű Vardy, vagyis a 2010-2011-es szezonban még mindig a 7. vonalban focizott, 24 évesen.
Ám a hatodosztály küzdelmeibe már nem kóstolhatott bele, mert a nagy terveket szövögető, ötödik ligás Fleetwood Town visszautasíthatatlan ajánlatot tett érte a Halifax csapatának. Az esélyt a bizonyításra itt is megkapta és élt is vele. 40 mérkőzés, 34 gól és 17 gólpassz. Ekkor figyelt fel rá a Leicester City, amely 1 millió fontért szerezte meg (ami különböző juttatásokkal fel is kúszhat 1,7 millióra). Ez azóta is rekord Angliába. Soha egyetlen másik amatőr ligás focistáért sem fizettek ennyit. Ám ez a befektetés azóta kamatostul megtérült a Leicester számára, idén például Vardy már 10 gólnál jár a Premier Leagueben, a csapat pedig egyenesen szárnyal, 10 forduló után az 5. helyen állnak. Jamie már az angol válogatottban is pályára léphetett 4 alkalommal és ha így folytatja, valamint nem jön közbe sérülés, akkor az EB-re is utazhat majd a nyáron. Itt hívnám fel mindenki figyelmét megint, hogy 24 évesen még a 7. ligában rúgta a gólokat.
Chris Smalling
A Manchester United és az angol válogatott hátvédje nemrég még egy másik United nevű csapat mezében fejelte ki a veszélyes beadásokat és szerelte le az ellenfél csatárait. A Maidstone United ez a csapat. Nem ismerős? Nem vagy vele egyedül. A kis dél-kelet Angliai csapat legnagyobb sikerét érte el azzal, hogy története során először, idén tavasszal feljutott a 6. ligába (ahol elég jól szerepelnek eddig). Smalling értelemszerűen még akkor került oda, mikor a 7. osztályban szerepeltek. Őt a Millwall akadémiájáról tanácsolták el, mondván sose lesz belőle igazi focista. Igaz hogy csak 1 félszezont (2007 ősze), azon belül is csak 12 mérkőzést kapott a Maidstone United felnőtt csapatában (17 évesen dobták be először a mélyvízbe), de ez is elég volt ahhoz hogy több PL és Championship csapat játékosmegfigyelője kiszúrja őt.
Az amatőr csapatnak sokat köszönhet Smalling, mivel belementek abba hogy felbontsák a játékos szerződését, így nem állítottak akadályt a tehetséges játékos távozása elé és a jövőben csapatának is megkönnyítették a dolgát, mivel csak a nevelési költséget kellett nekik kifizetni. Amit úgy nézett ki hogy a Middlesbrough fog majd megtenni, mivel Smalling a rövid próbajáték után oda írt alá. Csakhogy Smalling (aki Londoni születésű srác volt és egész életét dél-angliában töltötte) nem bírta megszokni az Észak-Angliai környezetet, honvágy gyötörte. Közös megyezzéssel felbontották a szerződést. Ezt a lépést ma már minden bizonnyal visszasírják az Észak-Yorkshire-i csapatnál. Élt a röpke alkalommal viszont a Londoni Fulham, amely 3 éves kontraktust írt alá Chris-el. 2009 májusában (19 évesen) már be is mutatkozhatott a PL-ben, majd egy évvel később 5,6 millió fontért el is vitte az élesszemű Sir Alex a Manchester United csapatához. A történetet pedig innen már mindenki ismeri. Smalling azóta 20-szor ölthette magára az angol válogatott mezét és még mindig csak 25 éves (1 hónap múlva lesz 26), ami egy védőnél nem kor.
Charlie Austin
A QPR csatára is elég mélyről indult, egészen pontosan a 9. ligából, a Poole Town csapatából. Austin fiatalon a Reading akadémiájának volt tagja, ám ő is elég hamar, 16 évesen létszámfelettivé vált. Ekkor úgy döntött hogy nem fog akadémiáról-akadémiára járni, hanem keres egy olyan felnőtt csapatot ahol játszhat. Így került a Kintbury Rangers csapatához. Ez a gárda a Sundey League Football rendszerben szerepel, ami azt jelenti hogy 10. osztály és az alatta lévő bajnokságok. Itt nincs a csapatoknak hazai pályájuk, hanem a körzetbe van egy futballra alkalmas pálya, és azon játsszák a mérkőzéseket egymást követően. Kicsit a régi kettősrangadókra hasonlít, amikor két mérkőzést is rendeztek egymás után az NB1-ben. Annyi a kivétel, hogy itt általában egy nap alatt lemegy 5-6-7 mérkőzés is. Austin 27 mérkőzésen 20-szor talált a hálóba. Ezután a szezon után váltott és a szülővárosának csapatába (Hungerford, egy 5 ezres kisváros), a Hungerford Townba igazolt. A 7. osztályban azonban könnyűnek találtatott, csupán 5 alkalommal tudott a kapuba találni egy egész szezon alatt. A klub nem marasztalta, így került Dél-Angliába, a Poole Town gárdájához. A 9. ligáról beszélünk! Nem kell mondanom, ezen a szinten nem lehet megélni csak a fociból. Austin kőművesként dolgozott és már talán ő is feladta azt a reményt, hogy valaha is eljut arra a szintre hogy megtudjon élni csak a labdarúgásból. Itt viszont nagyon megtalálta a számításait, ment neki a játék és megállíthatatlanul termelte a gólokat. 48 találat 42 mérkőzésen. Elég jó statisztika, még ha elég alacsony ligáról is beszélünk. Ezután a szezon után nézte ki magának az akkor még 4. ligás Bournemouth (idén már a PL-ben szerepelnek), ahol már akkor is az az Eddie Howe volt a menedzser, aki jelenleg is irányítja a csapatot.
A próbajátékon nem felelt meg, ám a Swindon Town egyik játékosmegfigyelője kiszúrta őt és így került a League One-ban szereplő (harmadosztály) együtteshez, amellyel elég sikeres szezont futott és éppencsak lemaradtak a feljutásról. A következő bajnokság őszi fele már pocsékul sikerült a Swindon Town-nak, a kieső zónába szerénykedtek, ám Austin még ebben a gyenge csapatban is összehozott 12 gólt. 2011 januárjában (1 millió font ellenében) a Burnley csapatához került, ahol már kezdett látszódni hogy nagy játékos lehet majd belőle. Másfél év alatt 42 találat egy középcsapatban, hozzátéve azt hogy amint odakerült, azonnal megsérült és ezért pár hónapot ki kellett hagynia. A QPR visszautasíthatatlan (4 millió fontos) ajánlatot tett a Burnley-nek Austinért 2013 nyarán, amelyre azonnal rábólintottak. Kék fehérben 31 bajnokin lépett pályára, és 17 góllal keserítette az ellenfeleket, a főszerep mégis a Play-Off elődöntőben hárult rá, amikor is a Wigan elleni két gólja jelentette a londoniaknak az üdvösséget, és egy győzelemre voltak már csak a Premier League-től. A döntőben Austin nem szerzett gólt, de két védő figyelmét teljesen lekötötte, így fordulhatott elő, hogy Bobby Zamora üresen maradt, és az utolsó percben szerzett góljával legyőzték a Derby Countyt. A Queens Park Rangers, és vele együtt Charlie Austin is a Premier League-be jutott!
Itt is megkapta a bizalmat, amit meg is hálált. 35 mérkőzésen 18 gól (bevette például a Chelsea, Manchester City vagy az Arsenal kapuját is, de a West Brom ellen mesterhármast jegyzett) és 7 gólpassz a teljesen utolsó QPR csapatában. December hónapban 5 mérkőzésen 5 gólig jutott, ezért a hónap játékosának választották.
Idén májusban már az Angol válogatottba is megkapta (a sokak szerint már a rég megérdemelt) meghívóját, ám pályára sem az Írek elleni barátságos találkozón (Vardy viszont itt debütált), sem a Szlovénia elleni EB-selejtezőn nem lépett. Nyáron rengeteg csapat szerette volna megszerezni, ehhez legközelebb a friss feljutó Norwich állt, azonban 1 millió font miatt esett kútba az üzlet. A QPR mindenképp 15 milliót kért érte, ám a kanárik 14-nél semmiképp sem akartak többet áldozni rá. A Manchester United is kinézte magának. Oda már el is utazott orvosi vizsgálatra, azonban a szerződést nem kötötték meg mert az MU inkább Anthony Martialt igazolta le a Monaco csapatától. Élénken még a Newcastle érdeklődött iránta, ám ott meg inkább Alexandar Mitrovic lett a befutó. Így Austin maradt a QPR csapatában és azóta a másodosztályban rúgja a gólokat (9 mérkőzésen 6-ot jegyzett eddig), de valószínűleg a téli átigazolási időszak után, vagy legkésőbb jövő nyártól (főleg mivel addig él a szerződése a QPR gárdájával) már megint a PL kapusok életét keseríti majd a világ egyik leggólerősebb kőművese. Azért csak az egyik, mert Klose is ebben a szakmában dolgozott, mielőtt elindult a karrierje. :)
Ezen kívül még a közelmúltból idevehetjük Lewandowski történetét is, akinek a lengyel harmadosztályban kezdődött el a karrierje, Dado Prso pedig már teljesen megbarátkozott azzal a gondolattal hogy autószerelő lesz, amikor a francia negyedosztályú Rouen csapatában rúgta a bőrt 25 évesen is. Fabio Grosso az olasz hatodosztályból jutott el a világbajnoki győzelemig, Hulk vagy Shinji Kagawa karrierje pedig a japán másodosztályból indult. Rickie Lambert, azután hogy eltanácsolták a Liverpool akadémiájáról és az ötödosztályban focizott, mellette pedig gyári melósként dolgozott, visszaküzdötte magát a Liverpool csapatáig úgy, hogy az 5. osztálytól kezdve a PL-ig, minden osztályban pályára lépett, és mindegyikben szerzett legalább 1 mesterhármast. A válogatottban pedig első mérkőzésén, a Skócia elleni barátságos meccsen első labdaérintéséből gólt szerzett. Klose Austinhoz hasonlóan kőművesként dolgozott 20-as éveinek elején, amikor még csak a német ötödosztályban tengette napjait. Edin Dzeko ugyanennyi idősen a cseh másodosztályig jutott, Emanuel Giaccherini pedig 23 éves koráig csupán csak olasz harmadosztályú csapatokban focizott. Ole-Gunnar Solskjaer a norvég harmadosztályból jutott el a BL győzelemig.
Amennyiben ti is ismertek hasonló történeteket akkor ne tartsátok magatokban, hanem írjátok le kommentben! :)
