Ha már az előbb kiugrottunk a legnagyobb és legnépesebb kontinensre, akkor maradjunk is ott még egy kicsit, és ismerkedjünk meg a Muangthong United gárdájával. Sok fociszurkolónak onnan lehet ismerős a nevük, hogy innen vonult vissza Robbie Fowler 2012-ben - azonban az elmúlt hetekben újra helyet követelnek maguknak a hírekben, remek szereplésük okán.
A 200 ezer lakosú Pak Kretben (ez ázsiai mércével kisvárosnak tekinthető) székelő együttes remekel a BL-ben, egy fordulóval a csoportkör vége előtt már biztosan bejutott a legjobb 16 közé, amennyiben pedig nem szenved vereséget a Kashima Antlers ellen az utolsó meccsen, akkor mindezt csoportelsőként teszi meg.
Pontosan mennyire nagy tett is ez a "belterjes" sorozatban, azt mi sem jelzi jobban, hogy amióta 8 csoportos lebonyolítású formában zajlanak a torna küzdelmei (2009-től kezdődően), azóta egyetlen alkalommal fordult elő, hogy a keleti zónából* a kiesés szakaszba tudott jutni egy olyan csapat, mely nem Kína-Japán-Dél-Korea-Ausztrália négyesfogatának valamelyikéből érkezett. Ezt egy másik Thaiföldi gárda, a Buriram United - a Muangthong nagy riválisa - vitte véghez még 2013-ban, amikor egészen a negyeddöntőig meneteltek.
*Ázsiában külön ágra vannak szedve a nyugati és keleti zóna csapatai (előbbibe a közel-keleti, valamint a volt szovjet tagállamok tartoznak, utóbbiba pedig a kelet-ázsiai országok és Ausztrália), amelyek csak a döntőben találkozhatnak egymással. Az AFC így akarja egyensúlyban tartani a tagországok futballjának fejlődését.
Az előbb említett Buriram United elleni rivalizálás olyan szinteket öltött az elmúlt években, hogy 2014-ben a rendőrség és a hadsereg együttes ereje kellett ahhoz, hogy csitítsák az indulatokat az ország két legsikeresebb csapatának szurkolói között, amikor már szinte kisebb fegyveres lázadásba csapott át az egyik nézeteltérés a rivális keménymagok között. A Muangthong rendre legalább 10 ezer érdeklődő előtt játszik hazai pályán, de a két csapat rangadóira nagyobb nézősereg is össze szokott verődni. A legutóbbi találkozójukat 33 ezren tekintették meg a helyszínen:
Azok mellett, hogy ezen két gárda magasan uralja hazája pontvadászatát, a keretértékek tekintetében a Muangthong Unitednek a BL-csoportjának legutolsó helyén kellett volna végeznie, még úgy is, hogy a kvartettjükbe nem kapott besorolást egyetlen kínai együttes sem - az ausztrál Brisbane Roar, a dél-koreai Ulsan Hyundai, valamint a japán Kashima Antlers található ebben a négyesben.
Ezt a remek szereplést ráadásul többségében hazai játékosokkal vitték véghez: Thaiföldön - ugyanúgy, mint szinte az összes ázsiai országban - légiós korlát van érvényben, így csupán 5 külföldi labdarúgó található a keretükben. Közülük a legjegyzettebb név Francisco Jiménez Tejada, vagyis Xisco, aki anno megjárta a spanyol és az angol élvonalat is - előbbiben 85 fellépésen 18-szor volt eredményes.
A csapat mögött az SCG (a stadion is ezt a nevet viseli), vagyis a The Siam Cement Public Company Limited áll, ami Thaiföld negyedik legnagyobb vállalata - úgyhogy itt sem arra kell gondolni, hogy a légiósok havi két vekni kenyérért, meg egy liter teáért cserébe jönnek ide focizni (ahogy ügyebár a Leicester City tulajdonosa sem egy ágról szakadt szegény legény), ugyanakkor mind a Leicester-esete, mind a Muangthong United mostani szereplése remek fricska a nagyok felé, hogy sokkal kevesebb pénzből is lehet eredményes csapatot összehozni. Főleg igaz ez a Shanghai Shenhuára, ahol a világ legjobban kereső játékosa kergeti a lasztit. Ők már a főtáblára sem tudtak eljutni, mert a Muangthong csoportjában utolsó helyet elfoglaló Brisbane Roar kipofozta őket a selejtezők folyamán - Xiscóék épp utóbbiak ellen biztosították be továbbjutásukat a minap.
